Szeretem az esőt. Amikor kopog az ablakomon, mintha be akarna jönni, de persze nem engedem. A lágy dörgéseket, amik nem hozzák rám a frászt. Persze a koromra való tekintettel már nem félhetek ilyen dolgoktól. Felnőtt vagyok, már nem gyerek. De maradjunk az esőnél. Az elmúlt időszakban elég sokat esett. Bentről szép látvány volt, de kintről is kellemes lehet érezni az illatokat és érezni a cseppeket magamon. A hangokat azonban jobban szeretem. Találtam is egy oldalt, ahol lehet hallgatni az esőt. Ajánlom bárki figyelmébe. A tegnapi történetem ennek az oldalnak köszönhetően íródott. LINK a csodás eső hangjához. Egyébként rájöttem, az idő eszméletlen mód siet. Épp hogy elkezdtük 2020-at, de már évvége van és lassan 2021 lesz. Ez az év nem volt olyan rossz, mint vártam. Na persze, nem a családomon belül, hanem az egész világra gondolok. A mostani dolgokat nem ecsetelném, nem akarok ilyen dolgokba belemenni. Lényeg, hogy nem épp jó dolgok vannak folyamatban és félő, hogy rosszabb lesz. De nem szeretnék jósolni, hisz nem vagyok jósnő. Szóval, már November van. Egyre hidegebb lesz, de nem bánom. Eddig nem szerettem a telet, de ha most erre gondolok, már várom. Még nem tudom, hogy miért. Majd biztos rájövök. A mai nap elkezdtem egy sorozatot, de erről egy külön posztban akarok írni. Nem szeretem túlzottan a sorozatokat, de ez megfogott. Apropó, több sorozatról írok majd a jövőben.